Várszínház

Átalakított templomépület, egyhajós barokk belső térrel, torony nélkül, copf homlokzati architektúrával.

A mai épület helyén  a középkorban ferences templom állt, majd a török hódoltság alatt Basa-dzsámiként működött. Az 1686-os ostrom során a közelében lévő lőporos torony felrobbanása rombadöntötte. Helyén a karmeliták 1725-1736 között építették fel templomukat és kolostorukat, a ma is álló épületet. A rend II. József általi,  1784-ben történt feloszlatása után egy darabig raktárként működött.  Majd  II. József Kempelen Farkast bízta meg az épület színházzá alakításával. (Az 1778-ban megjelent Schaffrath metszet a még tornyos templom hátsó – Dunára néző bástya felőli frontját mutatja, a vele egybeépített karmelita kolostorral.) Az 1787-es átalakítás során  bontották le a tornyot, és alakították ki a copf homlokzatot. A színház 1787 október 16-án nyílt meg. Az első magyar színielődás 1790-ben, a Beethoven közreműködésével rendezett hangverseny  1800-ban volt itt.  Színpadán játszott Megyeri, Déryné, Szigligeti, Laborfalvy Róza stb.

Többszöri felújítását  követően 1924-ig volt üzemben, ekkor a karzat egy része leszakadt, 1943-ban a nézőteret és a színpadot elbontották, a háború során  súlyosan megsérült. 1947-ben szerkezetileg helyreállították, sokáig azonban üresen állt.

Várszínház néven 1978. február 13-án nyitották meg újból, 1982-ig a Népszínház játszóhelye volt, 1982-től pedig a Nemzeti Színház kamaraszínháza. 2001. december 1-én a Várszínház mint kamaraszínház megszűnt. Attól kezdve a Nemzeti Táncszínház intézménye működik itt, a Várszínház név pedig csupán az épület megnevezéseként használatos.