Szervita templom

IV. Béla király idejében egy johannita templom állt a mostani Szent Anna templom helyén. Pest török kézre kerülését (1541) követően az épületet nagymecsetként használták. A város visszahódítása után a szervita rend Széchenyi György hercegprímás támogatásával 1686-ban Bécsből Pestre települt. A rendházat 1718-ban, a templomot 1725-ben kezdték építeni; felszentelték 1732-ben. Tervezője Hölbing János volt. (Az ezt ábrázoló rézmetszeten a balról elterülő kopár térségen majd 1747-re fog felépülni az invalidus-ház, később Károly-kaszárnya, még később Városháza.)

1871-ben Diescher József kapott megbízást a templom homlokzatának és toronysisakjának mai, eklektikus stílusú kialakítására. Ezzel egyidőben a korábbi rendház helyén – a templommal azonos stílusú - új kolostor épült, amely bérházként is működött.

A II. világháborúban mind a templom, mind a kolostor-bérház súlyos károkat szenvedett. A  templomot helyreállították, a mellette lévő házat azonban lebontották, pedig egy templommal egybeépült bérház hatalmas építészeti érték lenne. A telek az 1970-es évekig üresen állt, játszótérként funkcionált, majd 1974-77-ben épült fel a Belvárosi Távbeszélő Központ épülete Jeney Lajos és Bán Ferenc tervei alapján (egyáltalán nem oda illő stílusban).

A templom előtti téren, a II. világháború alatt elpusztult Mária szobor helyére, az eredeti – 1719-ből származó –   talapzatra,  Erdey Dezső Madonnáját helyezték el 1948-ban.

(A Szervita tér az 1950-80-as években a Városházát építő Martinelli nevét viselte.)